2013. július 5., péntek

Nyaralásunk Agárdon, avagy ember tervez...

... a fülgyulladás meg közbeszól.
Hosszú ideje vártuk ezt a hetet, újra Agárdra készültünk menni. Szombaton és vasárnap nagyon jót strandoltunk a gyógyfürdőben, Bence víz alá ment, ugrált magasról, nagyon élvezte. Máté is bátran lecsúszott a nagy csúszdán, szuper ügyik voltak. Bencének 2 hete fülgyulladás volt, de kedden a doktornőnk azt mondta, hogy már rendben van. Így indultunk neki. Ehhez képest szombat este már mondta Bence, hogy megint fáj a füle. Vasárnap estére már mindkettő. Használt úszósapkát, de így is... Hétfőn már nagy volt a baj, így kerestünk Székesfehérváron egy fül-orr-gégész magánrendelést (Semmelweis nap végett ez nem is volt olyan egyszerű), aki megállapította, hogy gennyes (!) középfülgyulladása van. Az oka: nem csak a fület kell védeni, hanem ilyen esetben teljesen ki kell iktatni a strandolást és vizet, mivel az orron keresztül ugyanúgy hátra ér a víz a fülkürtőhöz, és begyullasztja az egész területet. Újabb gyógyszer kapott Bence, és úgy gondoltuk, hogy akkor kirándulgatni fogunk. (A tó újra csak 19 fokos volt, akárcsak tavaly, így annak a környékére se nagyon mentünk.) Szerda reggelre magas láza lett, és nem volt ereje kikelni az ágyból Bencének. Nagyon megijedtünk. Arra gondoltam, hogy akkor most irány a kórház. Úgy döntöttünk, hogy hazamegyünk, így néhány óra alatt összepakoltam, kitakarítottam. Közben felhívtam dr. Csányi Mártát, akinél én jártam múlt héten (Pilisborosjenőn rendel minden nap magánban, és nagyon lelkiismeretes. Ezentúl csak és kizárólag hozzá megyünk, ha ilyen tájon van panaszunk, mert úgy látom, a gyerekorvos ehhez kevés). Nagyon kedves volt, és megbeszéltünk, hogy ahogy hazaérünk, rendelési időn kívül is megnézi Bencét: sajnos rezisztens volt a kapott gyógyszerre, át kellett állni másikra. Máig kapott haladékot. Ha nem romlik, még nem szúrja fel a fülét. Láz azóta nem volt, és bár még tök süket és köhög is fiacskánk, nem gyenge. Így úgy tűnik a mai napot megússzuk. Hétfőn megyünk vissza.

Hát így lett a nyaralás beszámolója helyett leírás újabb betegségről. Nem tudom, hol a vége... (Sajnos nekem sem jó most igazán: újra köhögcsélek és nehéz a mellkasom...)
Nagyon reméljük, hogy augusztusban még miénk lehet egy hosszú hétvége, amikor mind a négyen strandolhatunk majd egy jó nagyot.

Készültek azért képek a kurta farkú nyaralásról:
Bencu az agárdi játszótéren is füttyszóval kíséri a mászást
 Máté és a fagyizás: nagy kedvenc! Akárcsak a dinnye. Minden nap igényelte mindkettő finomságot. Itt éppen ott fagyizunk, ahol a Hunfalvys barátnőkkel 15 évvel ezelőtt. Az akkori kedvenc padunkon éppen ültek, így nem tudtam ugyanott fotót készíteni. 
 A székesfehérvári orvosi vizsgálatot összekapcsoltuk egy kis városnézéssel...
 ... azonban mindjárt négy évesünk elképesztő módon megmakacsolta magát, és mindenért hisztizett: nem akarta elfogadni, hogy kézenfogva kéne sétálni, tekintve, hogy most újítják fel a belváros burkolatát, és aknamező az egész, hiszen helyenként hiányos a térkövezés. A végére már minden baj volt, így a következő képek "kicsi" furcsák lehetnek:
 Ez már egy másik nap (történetesen az utolsó agárdi napunk): nyársért indulunk a tábortűzhöz.
 Pillanatnyi idill:
 Mini-strandolás málnázással
 És a nagy tábortűz-hadművelet: Egyik kedvenc meséjükben Anna, Peti és Gergő a nyaralás alkalmával tábortüzet csinál. Már hetekkel ezelőtt kérdezte Máté, hogy ugye mi is fogunk ilyet? Mivel idén naaaaaaagyon sok a szúnyog, úgy döntöttünk, hogy kora este rakunk tüzet. Nagyon izgalmas volt, hiszen gyufa nélkül, egy óriási nagyítóval gyújtottuk meg a lángot, ami külön kaland volt. Nem hittem, hogy sikerül, de percek alatt lángra lobbant az újságpapír, 5 óra után is, mikor már nem is volt olyan erős a napocska.
 Ebben a pillanatban gyulladt meg a tűz:
 Készül a nyárs
 Koncentrálás
 Mire nem jó egy horgászvilla...

Reméljük lesz még idén nyáron folyt.köv., ahol nem lesz szó betegségről. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése