2013. május 14., kedd

Május tizennegyedike

A mai nap igazán különleges volt számunkra! Először is a legfontosabb indokunk a mai nap ünneplésére, hogy Bencénk 6 éves lett! Pillanatoknak tűnik ez az idő, és valószínűleg ez így is fog maradni mindig. De ez a 6. év valahogy mégis más. Most először valahogy nagyon nagy fiúnak tűnik már a mi gyermekünk! Okos, szép, ügyes, kedves... nem is lehet betelni vele. Talán egy kedves ismerőst idéznék, aki valahogy két mondatban megtalálta kicsi fiúnk legjellemzőbb vonásait: "Bence nagyon nyugodt és jó gyerek! Figyel a többiekre, segíti őket, és mellette a sokkal csíntalanabb Máté is megnyugszik."
Ez tényleg így van: amellett, hogy Bence is tud pörgő-forgó szélvészként túllelkesülni, és néha bizony hisztizni is, sőt akaratoskodni is (ne szépítsük, ez is van ám...), mégis sokszor sikerül az indoklásommal elfogadtatni, ha valami nem úgy van, mint szeretné, és belátja, hogy talán nincs igaza.
A tudása kimagasló, kétség kívül iskolaérett. Legutóbb 109-ig elszámolt, nagy örömmel másol át szavakat (neveket főleg) nyomtatott betűvel, amit sokszor egy alkalom után fejből is leír. Kiválóan átlátja az ok-okozati összefüggéseket. Kedvencei a bolygók, szeret horgászni járni apával, kívülről fújja a Forma 1-es dolgokat, és ránézésre felismeri a pilótákat, ahogy elsuhannak a képernyőn. A trombitáját (persze már az igazit) fújja önfeledten, és bár még sosem tanították, én mindig felismerem, hogy melyik dalt játssza épp. Mátéval időnként megy a harc, általában ugyanazt szúrják ki maguknak és egyikük sem akar engedni, de mégis: nagyon jó testvérek. Bence mindig vigyáz és óvja a tesóját, és sokszor tanítja őt olyasmire, amit a kicsi még nem tud. Sokszor figyelmeztetés nélkül bocsánatot kér öccsétől, ha véletlenül megbántotta, megsértette, de ha szólok, akkor is megteszi ezt, és belátja, ha hibázott. Az "Okos enged, szamár szenved." - mondás sokszor elhangzik, ami után általában megbeszélik, hogy most akkor melyikük kicsoda e szerint. 
Nagy fiú már a mi 6 évesünk: 125 cm-t mértem nemrég, de a pontos mérések jövő héten esedékesek. 

Tehát a mai nap igazán különleges. Azért is, mert lezártuk a negyedik Bence-szülinapozást is: szombaton volt Bence zsúrja, vasárnap Stéhli mamáék és Spigi dédi köszöntötték, ma délelőtt a Maci csoport köszöntötte a legnagyobb fiúcskát, este pedig itt nálunk zajlott a fülcibálás (és még esedékes egy koccintás a Nick családdal is... ami késik... mindjárt jön... :-) Focikapu, varázsfilcek, iskolatáska és kiegészítői, tolltartó, buborékfújó, sok-sok lufi, kottatartó, csini ruhák, 3 torta 4 nap alatt!!! És mennyi öröm!!!

Éééés akkor még egy ok a mai napra, ami könnyeket csalt a szemembe: 5 órakor volt az óvodai anyák napi ünnepség. Talán elfogult lesz, mégis úgy gondolom, hogy a két legénykénk volt a csoport legcsinosabbja, Máténk a legcukorfalatabban integetős fiúcskája, Bencénk a legokosabb gyereke, aki még füttyszóval is elkápráztatott minket a szebbnél szebb német mondóka és anyák napi vers mellett. 

Drága Bence! Nagyon boldog 6. születésnapot kívánunk!
"A nap az égen is Neked ragyog, Hisz ma van a születésnapod. Rövid ez a pár sor, de benne van a lényeg, Senki sem szeret úgy, mint mi szeretünk téged!"
Apa, Anya, Máté, és naaagy Családod

Álljanak hát itt a képek, emlékül ezeknek a szép napoknak. Sok-sok kép, hiszen sok-sok volt az öröm. :-)

















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése