Régi kerékvágás

Mialatt betegállományban itthon volt Bence, nagyon összenőttek a srácok! Már reggel bohóckodtak az ágyunkban.
Hétfőtől azonban az ovi újra indult. Volt mitől félnünk. Első nap reggel hatalmas hisztit produkált nagyfiúnk, és komolyan azt hittem, hogy kezdhetünk mindent elölről. Első két nap az ott alvás végén történt is egy-egy baleset, harmadnap pedig itthon nem figyelt rá idejében, hogy "piszilni" kellene. Ez is utalt rá, hogy megviseli őt az újbóli oviba járás.
Mára azonban már örömmel és jókedvűen ébredt, és énekelgetett is Bence. Mondjuk húzta az időt rendesen, így apa el is késett a munkából. Szerencse, hogy nincs főnöke, aki ledorgálja ezért. ;-)
Máté pedig hiányolja ám Bencét: első nap reggel ő is sírva fakadt, mikor látta, hogy elmegy a bátyó. (Ketten sírtak egyszerre!!! Jajjajj!) Kihasználjuk a hideg, de szép napos időt, és sokat sétálunk, ami nekem is jót tesz, hiszen erősödöm tőle. (Sajnos még nincs lezárva az ügyem, járok még vissza vizsgálatokra, mert még mindig nem 100%-os a gyógyulás.)
Ma reggel nagyon megviselte Mátét az öltözködés, egy darabig utána semmi sem volt jó:

Később azonban sikerült megvigasztalnom:

Voltunk 15 hónapos oltáson a Ligában, ahol mérték Mátét: 81 cm, 9200 gramm. A vicc az volt, hogy előtte 4 héttel 9250-et mértek. A védőnő már kezdett aggódni, de mondtam neki, hogy akkor Máté kiadós ebéd után érkezett, és száraz maradt még a pelusa. Most pedig nem evett jól, illetve a pelus is tele volt.
Hát, nem egy hízékony gyerek... tán két éves korára lesz súlyban akkora, mint Bence az első szülinapján. Minden nacit be kell szűkítenem, és a 12-18 hós harisnyák is lógnak rajta.
Volt kitől örökölni. Ma már ugyan nem utal rá semmi (sajnos), de kisgyerekként én is étvágygerjesztőket kaptam, és vizsgálatra jártam, mert olyan véznácska voltam. Hol van az már... ajjaj!