Szeptemberi szavak és mondatok

Bence nagyon úgy tűnik, hogy már a folyamatos beszéd határán van. Nap mint nap új szavakat hallok tőle, és most érkeztünk el oda, hogy megpróbálja visszamondani azt a szót, amit tőlünk hall. Persze az esetek nagy részében még nem tökéletes, sőt szerintem időnként csak mi értjük, más nem, de nagyon-nagyon ügyes. Azt hiszem, nem is fogom tudni már összegyűjteni mindegyik szót, olyan sebességgel hallom tőle. Mindenesetre ami eszembe jut, azok a következők:

Bence új szavai:

• papuf - papucs
• didipapa - dédipapa
• pupa - pumpa
• kapu (focikapu!!!)
• megint
• tyossz - rossz
• tyoszosz - koszos

Illetve már kezd mondatokat alkotni:

• "Szia aja!, Szia Táti!, Szia Apu!"
• "Aja, jeje!" (gyere!)
• "Táti, nen!" (Máté, ne sírj!)
• Felkészülni... "Igyá! Jaj!"
• "Toti-toti-ta-ta!" - Na jó, ez elég hablaty, de a dallam stimmel. Ez ugyanis a boci-boci tarka akar lenni.
• "Ajá apa!" - Hajrá apa! (focimeccsen)

Sőt! Az új szavakat már nem is győzöm megjegyezni, mert most már megpróbál mindent visszaismételni. Így azt hiszem, hamarosan jöhetnek az aranyköpések. Íme az első:

• Máté sírdogál. Kérem Bencét, hogy menjen oda hozzá és mondja neki, hogy ne sírjon. Bence odamegy Mátéhoz, és mondja neki: "Táté, nen! Nen!" Egy idő után Máté csendben marad. Bence erre: "Nnnna!!!".