Napsütéses hétvége

Szeptember, és talán az év utolsó meleg, ragyogó napsütéses hétvégéje nagyon jól telt. Annak ellenére, hogy utolsóként a sorban Máté is náthás lett, de úgy néz ki, hogy őt viselte meg legkevésbé a betegség és mára már jól lett.

Szóval: a jó időt kihasználva eltekertünk még pénteken a Lőcsei-játszótérre Bencével, és ezzel nagy örömet okoztam neki. Máté ezalatt egy csudajót aludt otthon a babakocsiban. Szombaton pedig pont úgy jött ki a szopikázás, hogy mi is el tudtunk menni a szüreti felvonulásra mamával. Először az ovisokhoz csatlakoztunk, de ott nem volt olyan izgi, mert nem hallottuk a "pu-pu-zenét", ezért a túra második felét már az énekkarosokkal tettük meg Bence nagy örömére, mert előttünk kettővel haladt a fúvós zenekar. No, itt már ő is beszállt a muzsikálásba! A menet a gimnázium udvarára érkezett, ahonnan mi már rövid időn belül hazamentünk, mivel Máténak közeledett a következő hamizás. Ő mindezt szintén nagyon élvezte: édesdeden aludt a napsütésben. :-)Indulunk a szüreti felvonulásra

Mehet a menet!

Máté is élvezte a felfordulást

*

Vasárnap délelőtt pedig nagy dolog történt! Bence fodrásznál járt: Geri unokaöcsém, a jövő sztárfodrásza oooolllllyan bravúrt hajtott végre, ami feljegyzést érdemel: Bence most először nem üvöltve-hüppögve-jajongva ülte végig a frizurázkodást, hanem mosolyogva-dúdolgatva-mesélve. Az eredmény pedig egy vagesz-zselézett frizkó lett. Köööööszi Geri!!!!!