Bence életében ez a nap azt hiszem méltón mondható fordulópontnak. Az elmúlt hónapokban sokszor mondtuk neki, hogy most már ideje lenne a bilit is használni. Kis dolgokban már ügyes is volt, de a nagyobb ügyeket következetesen bezárkózva, a pelusba intézte. Ha megkérdezték, mikor megy oviba, ezt válaszolta: "Ha tyatyijok és piszijek a dészébe!" Tegnap már szólt, hogy megpróbálja, de sajnos nem sikerült. Ma reggel viszont!!!! Újra felült az ülőkére, és győzelem!!!! Annyira örültünk mind a ketten! Nagyon aranyos volt a reakciója: "Aja! Ovisz dadok! Mehetünk oviba moszt!" No igen, ígéret szép szó! Most szabadkozhattam ám, hogy igen, igen! Majd ha már teljesen üres marad a pelus és mindig sikerül vécére menni. De ha ilyen ügyes lesz, a végén még a harmadik szülinapjára tényleg nagyfiú lesz! Mindenesetre azonnal felhívtuk apát telefonon elújságolni a híreket, most pedig azonnal (!!! - Bence fogalmazott így) sütnöm kell egy csokitortát. Mert bizony ezt is megígértem neki, ha sikerrel jár egyszer. Úgyhogy munkára fel aja!
Bence legnagyobb örömére elkészült az ígért csokitorta.
Bence legnagyobb örömére elkészült az ígért csokitorta.
Gratula az az ovérett nagyifúnak:-))) mayának is mindíg azt mondom, hogy csak akkor lesz ovis ha a bilibe v a vécébe produkál:-) Sajnos nem igazán hatja meg a dolog:-)))
VálaszTörlés